Blaise Pascal: A rulettkerék legendája
A matematikus, akinek a kereket általában tulajdonítják, pedig valami egészen mást próbált építeni.

Pascal (1623–1662) az 1650-es években örökmozgó-szerkezetekkel kísérletezett. A neki tulajdonított, szinte súrlódás nélkül forgó kerék elképzelhető őse a rulett rotorjának; a tulajdonítás azonban hagyományon alapul, nem dokumentumokon.
A matematikus
Pascal worked on geometry, mechanical calculation and pressure as well as probabilitymatematikaValószínűségEgy kimenetel esélye, 0-tól 1-ig vagy 0%-tól 100%-ig. Egy szám: 1/37 = 2,70%.Teljes cikk →. His exchange with Fermat in 1654 is an important milestone in the study of games of chance. Earlier writers had also considered gambling problems, so calling him the sole inventor of probability would go too far.

Létezett Blaise Pascal-féle rulettgép?
The often-repeated story connects a spinning-wheel experiment with the later casino game. The sources linked here establish Pascal’s mathematical work, but do not document that chain of invention. A plausible mechanical resemblance is not evidence that one device directly became another.
Valószínűség az ő szavaival és a mieinkkel
Az 1654-es levelek nem említik a rulettet, amely akkor még nem létezett. A kérdés ez: két játékosnak három pont kell a kassza megnyeréséhez; 2–1-es állásnál abbahagyják; hogyan osszák el a kasszát? Pascal válasza azt használja, amit ma feltételes várható értéknek neveznénk, és rekurzív érveléssel halad lefelé a lehetséges folytatások fáján. Huygens elolvasta a levelezést, és 1657-ben kiadta az első tankönyvet a várható értékről. Maga a „várakozás” (expectatio) szó is tőle származik.
A fogadás
Pascal leghíresebb, fogadásról szóló érve nem a rulettről szól, hanem Istenről: a Gondolatokban szereplő „fogadás” a hitet végtelen nyereményű tétként írja le. Ez várható értéken alapuló érv, és ez az első eset, hogy valaki döntéselmélettel érvelt bármi mellett. Azok a rulettjátékosok, akik a kerék miatt hivatkoznak Pascalra, a rossz Pascalra hivatkoznak; az számít, aki megmutatta, hogyan kell beárazni egy szerencsejátékot.
Az irónia
You do not need the invention story to use the mathematics. For a standard straight-up bet on an independent, uniform single-zerokerékZéróAz egyetlen zöld rekesz, amelyet sem egyszerű esély, sem tucat, sem oszlop nem fed le; a házelőny forrása. Más néven: egyetlen zéró, 0.Teljes cikk → wheel, a one-unitpénzEgységAz alaptét, amelyben egy rendszer vagy egy játékos számol. A progressziókat egységekben írják le, hogy bármelyik asztalon alkalmazhatók legyenek.Teljes cikk → wager has expected net return (35 × 1/37) − (36 × 1/37) = −1/37. That average says nothing certain about the next spin; it explains the disadvantage built into the payoutpénzKifizetésAmit a nyertes tét visszaad, „X az 1-hez” formában megadva, a visszajáró téten felül.Teljes cikk →.
Kérdések
Az 1650-es évek elején párizsi szerencsejátékos körökben forgott, így jutott el hozzá a pontosztozkodás problémája Chevalier de Méré révén. Nincs nyoma, hogy komolyan játszott volna pénzben.
Mert jó történet, és mert a 19. századi kaszinók reklámemberei szerették. Ismételd csak, de lábjegyzettel.
Egy kis humor

Bebizonyította, hogy semmiből nem lesz valami. Aztán valaki kaszinót épített rá.
Források
- Pascal, B. & Fermat, P. Levelezés a pontosztozkodás problémájáról.
- Huygens, C. De Ratiociniis in Ludo Aleae.